Felszíni és felszín alatti vízvédelem

A repülőtér vízellátási rendszere

A repülőtéri létesítmények vízellátását, a tűzoltóbázis vízigényét és más technológiák vízszükségletét a városi közműhálózattól függetlenül, a repülőtér saját mélyfúrású kútjai biztosítják. A repülőtér két, egymástól függetlenül működő vízmű teleppel rendelkezik. A vízkivétel mindkét vízműnél mélyfúrású kutakból történik. A vízkitermelés a szükségletnek megfelelően, évszakonként erősen változik.

Szennyvízkezelés

A repülőtéren keletkező szennyvizek nagy része szociális eredetű, a repülőtéri épületek, illetve a repülőgépek szaniter berendezéseiből származik, a közüzemi csatornarendszerbe kerülést megelőzően a repülőtér területén külön tisztítást nem igényel. Azon létesítmények (konyha és catering technológia), melyek technológiai szennyvizet bocsátanak ki, helyi előkezelő - zsír-olajleválasztó - műtárgyakkal vannak ellátva. A repülőgépek mosásából, a műhelyekből és egyéb technológiai folyamatokból származó technológiai szennyvizek előtisztításra kerülnek, ameddig minőségük a közüzemi csatornarendszerbe való bocsátást lehetővé nem teszi.

Felszíni vizek

A repülőtéren elválasztott rendszerű csatornázás került kiépítésre. A csapadékvíz (esővíz) az 1-es terminálkörnyezetéből gravitációs csatornán a repülőtéri bányatóba, onnan nyomott vezetéken (vízszintszabályzás) a 2-es terminálnál működő gravitációs vízelvezető rendszerébe kerül átemelésre. A csapadékvíz innen gravitációs csatornán a 171. számú, illetve a 17. számú csatornába kerül bevezetésre. A 17. számú csatorna a Maglódi-csatornába torkollik, melynek a Gyáli-patak a befogadója.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén a jégtelenítésből származó folyadék egy része a csapadékvíz által a csapadékvíz elvezető rendszerbe kerül. Téli időjárási viszonyok alatt a repülőgépek jégtelenítése elengedhetetlen, hiszen a repülőgép különböző alkatrészein lerakódó jégréteg veszélyezteti a repülés biztonságát. A légi járművek jégtelenítéséből származó folyadékok nagymértékben csökkenthetik az oldott oxigén koncentrációját a vízben, mivel magas a biokémiai és a kémiai oxigénigényük. Ez azt jelenti, hogy a jégtelenítő anyagok vízben történő biológiai vagy kémiai bomlása során az oxigén reakcióba lép a szerves vegyületekkel, és távozik ezekkel a vízből. Ennek következtében a bekerülő jégtelenítő anyag az ott élő szervezetek pusztulását okozhatja.

Az élő vizek - a Gyáli patak és további befogadóinak - védelme érdekében a Budapest Airport egy TOC (összes szerves széntartalom) monitorozó állomást üzemeltet, ami a beérkező csapadékvíz TOC koncentrációja szerinti vízkormányzást végez. A határérték feletti koncentráció esetén a készülék a szennyezett vizet a repülőtér szennyvízhálózatába tereli, ezzel megvédve a természetes vizek élővilágát.

Szennyvíz önellenőrzés

Az önellenőrzés, azaz a kibocsátott szennyvíz meghatározott komponenseinek vizsgálata negyedévenként történik. A vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a kibocsátott szennyvizek minősége megfelel a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékeknek.