Címlap » Utazás » GY.I.K

A repülőtér környezeti hatásaival kapcsolatos gyakori kérdések

A repülőtér környezeti hatásaival kapcsolatos gyakori kérdések">

A Malév csődje nyomán halkabb és környezetbarátabb lesz a repülőtér?
Lesz-e teljes éjszakai zárás?
Miért nem repülnek magasabban a gépek lakott területek felett? Miért nem kerülik el a lakott területeket?
Le lehet-e zárni az egyik vagy másik futópályát?
Nincs lehetőség arra, hogy egyenletesebb eloszlásban használják a pályavégeket?
Miért egyenértékben határozzák meg a zajhatárértékeket? Miért nem az egyedi zajkibocsátást veszik figyelembe?
Hogyan jelenthetem be az általam tapasztalt zajterhelést?
Mennyire szennyezik a repülőgépek a lakott területek levegőjét?
A károsanyag-kibocsátás miatt tönkre megy a termés a konyhakertben. Igaz lehet ez? Ha igen mit lehet tenni ellene?
Igaz-e, hogy a gépek a fejünk felett engedik ki az üzemanyagukat?


A Malév csődje nyomán halkabb és környezetbarátabb lesz a repülőtér?

A repülő- és utasforgalom átmeneti csökkenése időszakosan valóban kevesebb zajjal és CO2 kibocsátással jár. A gépmozgások számának drasztikus, 20 százalékos csökkenése egyértelműen azt jelenti, hogy a repülőtér zajterhelése soha korábban nem csökkent ilyen rövid időn belül ilyen jelentős mértékben.
A Budapest Airport egyébként a Malév csődjét megelőzően is mindent megtett annak érdekében, hogy javítsa a repülőtér környezetében élők életminőségét. A repülőtér üzemeltetéséből adódó zaj és szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében társaságunk rengeteg önkéntes kezdeményezést valósított meg és a nehéz pénzügyi helyzet ellenére a továbbiakban is arra törekszünk, hogy egészséges egyensúlyt teremtsünk a repülőtér közelségéből adódó előnyök és a működéséből fakadó egyéb hatások között.

Vissza az elejére

Lesz-e teljes éjszakai zárás?

Ezt a kérdést jogszabályok határozzák meg, amelyeket működése során a Budapest Airport maximálisan tiszteletben tart. A jelenlegi szabályozás értelmében 22.00 és 06.00 között 50 db, éjfél és 05.00 között mindösszesen 6 db gépmozgás tervezhető. Kedvezőtlen időjárási, forgalmi helyzetben a tervezési időpontoktól eltérően megvalósuló repülések miatt a tényleges és tervezett repülésszámok eltérhetnek.
A Budapest Airport tisztában van vele, hogy ez a szabályozás némi rugalmasságot biztosít a légitársaságoknak, és egy teljes éjszakai repülési tilalmat nem támogatna. A cargo– és a charterforgalom jelentősen támaszkodik az éjszakai időszakra, ezért a további szigorítás súlyos károkat okozna a hazai légiközlekedési iparágnak, sőt a teljes magyar gazdaságnak. A legtöbb nemzetközi repülőtér is engedélyez néhány éjszakai járatot, ezért Magyarország jelentős hátrányt szenvedne, ha ezt a rugalmasságot elveszítenénk. Az a helyzet állna elő, hogy Budapest lenne az egyetlen repülőtér a régióban, mely nem elérhető az éjszakai órákban. Célunk ugyanakkor az, hogy ahol csak lehetséges, minimálisra csökkentsük az éjszakai járatok számát, illetve ezek hatásait azáltal, hogy a legzajosabb repülőgépeket kitiltjuk, és a leszállási díjainkon keresztül arra ösztönözzük a légitársaságokat, hogy a legcsendesebb géptípusokat használják.

Vissza az elejére

Miért nem repülnek magasabban a gépek lakott területek felett? Miért nem kerülik el a lakott területeket?

A repülőtér helyzetéből adódóan nem lehet elkerülni a lakott területeket. A repülési magasságot előírások és a biztonságos repülési műveletek határozzák meg. A HungaroControl (Magyar Légiforgalmi Szolgálat) a Budapest Airport, valamint nemzetközi szakértők bevonásával felülvizsgálta a repülési eljárásokat annak érdekében, hogy megtalálja a zajterhelés minimalizálásának lehetőségeit.
A leszállási útvonalak és eljárások módosítása tekintetében nagyon kicsi a mozgástér, hiszen a repülőgépeknek az utolsó 10-15 km-en egyenes vonalban 3 fokos meredekségű siklópályán kell megközelíteniük a repülőteret, így a közelebb fekvő kerületek felett mindig ugyanolyan magasan repülnek át a gépek.

Vissza az elejére

Le lehet-e zárni az egyik vagy másik futópályát?

Bizonyos időjárási viszonyok, felújítási és karbantartási munkák miatt időszakos lezárások előfordulnak, ám egyik vagy másik futópálya végleges lezárása nem lehetséges. A két pálya úgynevezett bajonett üzemmódban működik, az egyik pálya leszállásra, a másik felszállásra szolgál a széliránynak megfelelően, illetve a környező közösségeket érintő zajhatások minimalizálása érdekében.

Vissza az elejére

Nincs lehetőség arra, hogy egyenletesebb eloszlásban használják a pályavégeket?

Nincs. Ennek oka az, hogy a repülőtér tőszomszédságában lévő Rákoshegy lakóinak védelme érdekében nagyon szigorú korlátozások vonatkoznak a 2–es pálya rákoshegyi végének használatára. A Budapest Airport ugyan írásos javaslatot tett a XVII. kerületi önkormányzatnak, melyben felajánlotta, hogy kezdődjenek tárgyalások bizonyos érintett ingatlanok felvásárlásáról, válasz azonban ez idáig nem érkezett.

Vissza az elejére

Miért egyenértékben határozzák meg a zajhatárértékeket? Miért nem az egyedi zajkibocsátást veszik figyelembe?

A nemzetközi szabályozás a repülőgépek zajkibocsátási kategóriákba történő besorolásához használja az egyedi zajkibocsátási adatokat. Az országok e kategóriák alapján döntik el, hogy mely repülőgépek használhatják repülőtereiket, és a repülőterek is ez alapján dönthetnek arról például, hogy egyes gépek mikor szállhatnak le és fel. A jelenlegi jogszabályok alapján a Liszt Ferenc Repülőtér a legzajosabb géptípusokat nem, vagy csak előzetes hatósági engedéllyel fogadhatja, például állami vagy katonai repülés esetén.
A zaj egyenértékeket annak mérésére használják, hogy valaki egy bizonyos időszakban átlagosan mennyire van kitéve a zajhatásoknak. Ez nemzetközileg elfogadott és alkalmazott mérési standard, melyet a magyar jogszabályok is alkalmaznak. A nemzetközi mérési- és értékelési előírásokon mi nem tudunk változtatni.
Ezzel együtt a Budapest Airport jelenleg is vizsgálatokat folytat az egyedi zajhatások figyelembevételével készülő intézkedések megalapozása érdekében.

Vissza az elejére

Hogyan jelenthetem be az általam tapasztalt zajterhelést?

Kérem, hívja ingyenes zöldszámunkat: 06 80 20 38 20, vagy küldjön e-mailt a kornyezetvedelem@bud.hu címre.
Postai úton levelét eljuttathatja a
Budapest Airport Zrt.
Környezetvédelmi és munkabiztonsági Igazgatóság
1675 Budapest, Pf. 53.

Vissza az elejére

Mennyire szennyezik a repülőgépek a lakott területek levegőjét?

Csakúgy, mint a közúti gépjárművek, a gyárak és a háztartási kandallók és kályhák, a repülőgépek is égéstermékeket bocsátanak ki a levegőbe. Az Európai Unió szabályozást fogadott el, amely a levegőbe kibocsátható szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket szab meg. A légiközlekedés mindössze a világ összkibocsátásának 2%-áért felelős. Ha a közlekedési szektor kibocsátásait vizsgáljuk, a légi szállítás részaránya 12%, szemben a közúti közlekedés 74%-ával.

Vissza az elejére

A károsanyag-kibocsátás miatt tönkre megy a termés a konyhakertben. Igaz lehet ez? Ha igen, mit lehet tenni ellene?

Ez teljesen kizárt. A földfelszín közelébe érve az elhaladó repülőgépekből származó égéstermékek koncentrációja olyan mértékben hígul fel, hogy semmiképpen sem okozhat ilyen jellegű károsodást.

Vissza az elejére

Igaz e, hogy a gépek a fejünk felett engedik ki az üzemanyagukat?

Ez teljességgel valótlan feltételezés. Szigorú szabályok határozzák meg az üzemanyag kiengedésének mikéntjét. Üzemanyag-kibocsátás kényszerhelyzetben, előírt repülési magasságon, lakott területektől távol végezhető. A ma használatban lévő repülőgépek többsége nincs is felszerelve az erre a műveletre lehetőséget biztosító üzemanyag vészleeresztő rendszerrel. Más aspektusból a rendkívül magas üzemanyag-árak mellett semmilyen logikus ok nincs, amiért a légitársaságok így akarnák pazarolni az üzemanyagot.

Vissza az elejére